|
AZ AIKIDOBAN HASZNÁLATOS JAPÁN KIFEJEZÉSEK SZÓTÁRA
|
A
|
|
| agatsu
(agacu) |
„Ön-gyozelem.” Az Alapító szerint a helyes (igazi) gyozelem (masakatsu) a magunk fölött kivívott gyozelem (agatsu). Az Alapító egyik mondása: Masakatsu agatsu – „Önmagunk legyozése az igazi gyozelem.” |
| ai |
A kínai írásjegytol függoen kétféle jelentése van: 1. együtt(esség); egymás; 2. szerelem, szeretet. Az aikidoban a harmónia, és egyesülés értelemben használjuk. |
| ai hanmi |
Kölcsönös álló helyzet, ahol az ukénak és a nagénak ugyanaz a lába van elöl. |
| aiki |
„Egyesülo ki”; azaz az aikidókák megkísérlik összhangba hozni ki-jüket partnerükével és a környezettel. |
| aikidoka
(aikidóka) |
aikidó-gyakorló, aikidó-tanuló. |
| aikikai |
Aiki-szövetség. |
| ashi
(asi) |
Szó szerint „láb”; a különbözo budó-irányzatokban általában lépést, mozgást (a láb mozgását) jelenti. |
| ashi sabaki
(asi szabaki) |
Lábmunka. Az aikidóban megfelelo lábmunka teszi könyeddé a mozgást, és biztosítja a stabil egyensúlyt. |
| atemi |
„Ütés a testre.” Védekezo ütés a partner ki-jének semlegesítésére vagy kibillentésére, a technika végrehajtása érdekében. Az aikidoban nem okozhat sérülést! |
B
|
|
| bokken |
Fakard. Sok technikát a tradícionális japán kardvívásból vezetett le az Alapító, ezért a fegyveres és pusztakezes technikák között fennálló rokonság segíti kikristályosítani a finom mozdulatokat. Igen magas szinten muvelve az aikidót, teljesen mindegy, hogy fegyverrel, vagy pusztakézzel hajtják végre a technikát. |
| bu |
Harci szellem. |
| budo
(budó) |
„A harc útja”; harcmuvészet; küzdosport és a hozzá társuló szellemiség gyakorlása a test és lélek fejlesztése céljából. |
| budoka
(budóka) |
Budót gyakorló, tanuló egyén. |
C
|
|
| chudan
(csúdan) |
Középso rész. A test középso része. Csúdan no kamae = középso tartás. |
D
|
|
| dan |
Feketeöves (mester-) fokozat. Az IAF aikidóban a legmagasabb fokozat, amit el lehet érni, 9 dan. Van néhány aikidóka, akinek 10 danja van. Ezeket még az Alapító adományozta, ezért nem lehet visszavonni (->kyuu). |
| do
(dó) |
Út. Az „út” szóra többféle kínai írásjegy is van, de csak ezt — a kínai „tao” írásjegyet — használják átvitt értelemben is (különféle, fejlodéssel/életúttal/stb. kapcsolatos értelemben). Budó-iskolákban elsosorban a ->budó szó helyett, annak rövidítéseként használják. |
| dojo
(dódzsó) |
Lévén a két írásjegy az „út” (dó) és a „hely” (dzsó), különféle nemesebbnél nemesebb magyarázatokat lehet olvasni („az út keresésének helye” és hasonló ökörségek); a valóságban az „undódzsó” (tornaterem) szó rövidítése. |
| dojocho
(dódzsó-csó) |
Dódzsó-vezeto. A Hombu-dódzsóban jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) a dódzsó-csó. |
| domo arigato gozaimashita
(dómo arigató gozaimasita) |
„Köszönöm szépen” japánul. Minden edzés végén illik meghajolni és megköszöni az edzést az edzonek és azoknak akikkel edztünk. |
| dori |
Fogás, megfogás. |
| doshu
(dosu) |
A legmagasabb hivatalos rang az IAF aikidóban, jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) viseli (harmadikként) ezt a címet. A második Doshu Ueshiba Kisshomaru Sensei (1921-1999), Moriteru apja, az Alapító fia volt. (Szó szerint „üres kéz”, átvitt értelemben „rang/hely nélküli”). |
F
|
|
| funakogi |
Evezés (gyakorlat). |
G
|
|
| gaeshi
(gaesi) |
Megfordítás, megcsavarás (a „kaeszu” igébol zöngésült alak). |
| gedan |
Alsó rész. A test alsó (övtol lefelé eso) része. Gedan no kamae = alsó tartás. |
| gokyo
(gokjó) |
Ötödik tanítás. |
| gyaku
(gjaku) |
Ellentétes, ellenkezo (oldal). |
| gyaku hanmi
(gjaku hanmi) |
Ellentétes álló helyzet; az ukénak és a nagénak az ellentétes lába van elol. |
H
|
|
| hajime
(hadzsime) |
„Kezdés” |
| hakama |
Szoknyaszeru, bo nadrág, hagyományos nemesi férfiviselet. A budó-iskolák közül a kendósok/iai-dósok (kardvívók) és a kjúdósok (íjászok) hordanak fokozattól függetlenül hakamát, az aikidósoknál viszont általában csak a mesterek (fekete övesek). Néhány aikidó-dódzsóban hakamát hordanak a nok is (fokozattól függetlenül), és van, ahol mindenki. |
| hanmi |
Állás, testtartás, pozíció. |
| hanmi handachi
(hanmi handacsi) |
(han+tacsi, „fél”+”állás”) A nage ül, az uke áll. Segíti a jóval magasabb/alacsonyabb ellenféllel való harc gyakorlását, illetve a támadás irányából való kitérést. |
| happo
(happó) |
„8 irány”; átvitt értelemben „minden irány”. Happó-undó (szó szerint „8 irányú mozgás”) vagy happó-giri („vágás 8 irányba” (karddal)). |
| hara |
Has. A hagyományos gondolkodás szerint a lélek, a ki forrása, néhány centiméterrel a köldök alatt, bent a hasban. Momentán nagyjából az emberi test tömegközéppontja. |
| henka waza
(henka vaza |
Variált technika. Elkezdünk egy technikát, és végrehajtása közben átváltunk egy másikra. Pl. elkezdjük az ikkyót, de átváltunk irimi nagéra. |
| hidari |
Bal. |
| Hombu Dojo
(Hombu-dódzsó) |
A japán Aikikai központi épülete, edzoterme. |
I
|
|
| ikkyo
(ikkjó) |
Elso tanítás, az elso számú leszorításos technika. |
| irimi |
„Belépo/behatoló test:” Belépés, mozgás a partner teste felé. Az elképzelés az irimi-nél az, hogy úgy helyezkedjünk a támadóhoz képest, hogy képtelen legyen hatásosan folytatni a támadást oly módon, hogy állandóan kontrolálhassuk az egyensúlyát (->sikaku). |
| irimi nage
(irimi náge) |
Belépo dobás, az aikidó dobástechnikák egyik alappillére. |
J
|
|
| jiyu waza
(dzsijú vaza) |
Szabad stílusú gyakorlás rendszerint több ukéval, akik akárhogyan támadhatnak. |
| jo
(dzsó) |
Rövid fabot, kb. 130 cm hosszú. |
| jodan
(dzsódan) |
Felso rész; a test felso (melltol felfelé lévo) része. |
K
|
|
| kaeshi waza
(kaesi vaza) |
A technika megfordítása (ukéból nage lesz a technika végrehajtása közben, és fordítva). Ez rendszerint egy haladó formája a gyakorlásnak. |
| kamae |
Testhelyzet, testtartás (fegyverrel vagy anélkül, bár a fegyver nélkülit általában „tacsi”-nak hívják a különféle irányzatokban — például karatéban kiba dacsi (lovaglóállás), zenkucu dacsi, stb.). Jóllehet általában a fizikai helyzetre utal, de az aikidóban jelentos párhuzam van a fizikai és lélektani tartás között. A következetes, határozott állás általában határozott lelki tartást is eredményez. Az aikidóban fontos a határozott lelki hozzáállást fenntartani. |
| kami |
Istenség, istenszellem. |
| kamiza |
Egy kis oltár, az aikidóban általában a dódzsó fohelyén van, gyakran ad helyet az Alapító képének, vagy rövid írásoknak. Általában a kamiza irányába hajlunk meg amikor bejövünk, vagy elhagyjuk a dódzsót, illetve a szonyeget. |
| kata |
Formagyakorlat. |
| katame waza
(katame vaza) |
„Leszorító” technikák. |
| katana |
Kard. Katana néven általában a külföldön szamurájkardként ismert, a valóságban a szamurájok által hordott két kard közül a hosszabbat. |
| katate dori |
Egy kéz fogása; egykezes fogás. |
| keiko |
Gyakorlás, edzés. A siker egyetlen titka az aikidóban. |
| ken |
Kard. |
| ki |
Ôsero, osenergia, életero, a vitális energia, az összpontosított ero energiája. |
| kiai |
Kiáltás, harci kiáltás. Segít az összpontosításban, a ki egy mozdulatba fókuszálásában. kihon Alap; alapveto; lényeg(es). Kihon waza = alaptechnika. Sok aikidó-technikát látszólag nagyon külöbözo módokon végre lehet hajtani. Meglátni a technikák felszín alatti sajátosságait és megragadni a közös magjukat, ez a kihon megértése. |
| kimusubi
(kimuszubi) |
„a ki kapcsolása/kötése”; a partner ki-jével való egyesülés. A folyamat, amikor megragadjuk/hozzátapadunk a partner mozdulataihoz, és fenntartjuk ezt a kapcsolatot végig a technika alkalmazása során. |
| ko |
Légzés, belégzés. |
| Kobukan |
Az aikidó elso fellegvára. |
| kokyu
(kokjú) |
Légzés, lélegzés. Az aikidó részét képezi. Ez a lélegzés és a mozgás összhangba hozása. A lélegzés ellenorzése elosegítheti a nagyobb koncentrációt és a stressz kiküszöbölését. |
| kokyu ho
(kokjú hó) |
Légzésmód. |
| kokyu nage
(kokjú náge) |
Középso rész. A test középso része. Csúdan no kamae = középso tartás. |
| kote |
Alkar |
| kotegaeshi |
Alkarcsavar, alkarfordítás. |
| kumijo
(kumidzsó) |
Páros dzsógyakorlás. |
| kumitachi
(kumitacsi) |
KPáros kardvívás-gyakorlás. |
| kuzushi
(kuzusi) |
A partner egyensúlyának megtörése. Az aikidóban nem lehet tökéletesen véghezvinni egy technikát anélkül, hogy az ellenfelet ki ne billentenénk az egyensúlyából. A helyes kuzusi eléréséhez sokkal inkább a helyezkedésre és idozítésre, semmint a puszta fizikai erore kell támaszkodni. |
M
|
|
| ma ai
(ma, aima) |
Térköz; a küzdo felek (megfelelo) távolsága. |
| mae |
Elöl; elülso; elore. |
| Men uchi
(men-ucsi) |
Vágás/ütés a fejre. |
| migi |
Jobb(oldal), jobbra irányuló. |
| Misogi
(Miszogi) |
A „Megtisztulás Nagy Lehetosége” |
| mokuso
(mokuszó) |
Meditáció. Budó-iskolákban a meditációra felszólító vezényszó. |
N
|
|
| nagare |
Folyás. Az aikidó gyakorlásának egyik célja, hogy a fizikai erot ne fizikai erovel próbáljuk meg ütköztetni. |
| nage
(náge) |
1. A technikát végrehajtó fél (akit támadnak). 2. Dobás. |
| nikyo
(nikkjó) |
Második tanítás. |
| niningake |
Küzdelem két ember ellen. |
O
|
|
| o-negai shimasu
(o-negai simasz) |
Szó szerint „Legyen szíves”, udvarias, bármire használható japán kérő formula. Még udvariasabb változata az „o-negai itasimaszu”. Gyakorlásra felkérésre használjuk. |
| obi |
Öv. |
| omote |
Felszín, elülso rész. |
| Omoto-kyo
(Ómoto-kjó) |
A „Nagy Eredet tana” vallása. |
| O-Sensei
(Ó-Szenszei) |
Szó szerint „Nagy Mester”, Ueshiba Morihei, az aikidó alapítója. Viszont ez egy nem egészen szabályos japán kifejezés, és csak az aikidó berkein belül ismerik és használják, egy köznapi japán ember nem feltétlenül fogja érteni, hogy mirol van szó. |
| osae waza
(oszae vaza) |
Leszorításos technikák. |
R
|
|
| randori |
A dzsijú vaza, a szabad gyakorlás szinonímája. Bár az aikidótechnikákat jellemzoen egy partnerrel gyakoroljuk, nem szabad elfelejteni, hogy az embert többen is megtámadhatják egyszerre. Az aikidó-testmozgások (tai szabaki) legtöbbje több támadó ellen való védekezés során is alkalmazható. |
| ryo kata dori
(rjóte dori) |
(Mind)két váll fogása. |
| ryote dori
(Ómoto-kjó) |
(Mind)két kéz fogása; kétkezes fogás. |
S
|
|
| sankyo
(szankjó) |
Harmadik tanítás. |
| sanningake |
Küzdelem három ember ellen. |
| seiza
(szeiza) |
Szó szerint „helyes ülés”; hagyományos formális japán ülo (térdelo) helyzet. |
| senpai
(szenpai) |
Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) korábban kezdett, azaz magasabb rangú/idosebb ember. Az aikidó esetében „idosebb/haladóbb aikidóka.” |
| sensei
(szenszei) |
Tanár/oktató/orvos szokásos japán megszólítása. (Nem a foglalkozás neve!) Egy dódzsó vagy szervezet állandó tanárát illik a dódzsón kívül is szenszeinek szólítani. |
| shihan
(sihan) |
„Oktató”; „mester”, az aikidoban: „mester oktató”, „oktatók oktatója”. |
| shiho nage
(sihó náge) |
Négy irányba dobás. |
| shiho-giri
(sihó-giri) |
Négy irányba vágás. |
| shikko
(sikkó) |
Térden járás. A sikkó nagyon fontos a tömegközéppont (hara) tudatosságának fejlesztésére, továbbá erosíti a csípot és lábat. |
| shodan
(sodan) |
Elso fekete öves, mesteri fokozat (szó szerint „kezdo dan”). |
| shomen
(sómen) |
Fej fölül, fejteto. |
| shomen uchi
(sómen ucsi) |
Egyenes ütés a fejre; fejbevágás. |
| shugyo
(sugjó) |
Gyakorlás, vallási gyakorlat. |
| soto
(szoto) |
„Külso”, „kívül”; a támadó karjain kívül végrehajtott aikidó mozdulatok osztálya |
| suburi
(szuburi) |
Szó szerint kb. „üres vágás”, azaz árnyékbokszolás. |
| suwari
(szuvari) |
Ülés; ülo … |
| suwari waza
(szuvari vaza) |
Ülésben, illetve térdelésben végrehajtott technika. |
T
|
|
| tachi
(tacsi) |
Állás, testtartás. |
| tachi waza
(tacsi vaza) |
Állástechnikák; technikák állásban/-ból. |
| tai sabaki
(tai szabaki) |
A test mozgatása(‘nak technikája); aikidóban a test mozgatása körkörös, köríves mozdulatokkal, szabadon. |
| taijutsu
(taidzsucu) |
„Test-technika”; fegyvertelen gyakorlás. |
| tanto
(tantó) |
Rövid kard, tor. |
| tatami |
Gyékényszonyeg, a japán lakások nagy részének még ma is része. Tatami borítja az edzotermek padlóját is (külföldön sokszor matrac van helyette). Az igazi tatami egyébként sem nem különösebben vastag, sem nem különösebben puha. |
| te |
Kéz. |
| tegatana |
„Kéz-kard.” |
| tenchi nage
(tencsi náge) |
„Menny és föld” dobás. |
| tenkan |
Elforduló mozgás, foleg 180 fokos fordulat |
| tori |
A technikát végrehajtó fél (akit támadnak). |
| tsuki
(cuki) |
Egyenes ütés. |
U
|
|
| uchi
(ucsi) |
„Belül/a belso.” Egy sor olyan technika, amelyben a nage a támadó karja(i) alá („belsejébe”) mozog. |
| uchideshi
(ucsidesi) |
A mesterrel együtt lakó tanítvány. |
| uke |
A technikát „elszenvedo” fél (aki támad). |
| ukemi |
Gurulás, esés; a sérülést elkerülo technika. |
| ura |
Hátoldal; hátul. |
| ushiro
(usiro) |
Hátul; hátulsó; hátra irányuló. |
W
|
|
| waza
(vaza) |
Technika. |
Y
|
|
| yame
(jame) |
„Fejezd be!” |
| yoko
(joko) |
Oldal. |
| yokomen
(jokomen) |
A fej oldala, oldalsó arcél. |
| yonkyo(jonkjó) |
Negyedik tanítás. |
| yudansha
(júdansa) |
Szó szerint „van-fokozata-ember”; bármilyen fokozatú feketeöves, mester. |
Z
|
|
| zanshin
(zansin) |
Egy aikidó technika végrehajtása után is kiegyensúlyozott, támadásra kész állapotban kell maradnunk. A zansin tehát egy technika „tudatos figyelemmel való végigkísérését”, valamint e figyelem megorzését jelenti, hogy az esetleg további támadásokra is helyesen tudjunk reagálni. |
| zori
(zóri) |
Szandál, saru, papucs. |
